Intézménymutató:
Szentkatolnai Helyi Onkormanyzat/Tanacs
2007. június 26.
Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2008. január 16.
Csatlós Mihály Levente tanár, a közel ötszáz pedagógust tömörítő Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a múlt évi nehézségekről számolt be. Annak ellenére, hogy 2005 júniusától törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy száz kilométerenként 7,5 liter benzin árát térítsék meg az ingázó tanároknak, Szentkatolna nem ezt veszi figyelembe, s kénytelenek voltak pert indítani az önkormányzat ellen. Másik panasz az ajándékjegyek kapcsán merült fel, a 2006-ban megjelent törvény alapján a Kovászna megyei pedagógusok is kaphatták volna. Az iskolaigazgatók és a megyei tanfelügyelőség illetékesei azonban nem kérték az ajándékjegyek befoglalását a helyi költségvetésbe. /Iochom István: Ingázó tanárok és az ajándékjegyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
2008. április 29.
A PHARE-alapok nem rendeltetésszerű felhasználása gyanújával emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) brassói területi szervezete Kicsid Béla, Szentkatolna volt polgármestere ellen. A vád szerint Kicsid hamis, pontatlan vagy hiányos dokumentációt és nyilatkozatokat nyújtott be 2002-ben, egy 85 ezer euró értékű PHARE-Ricop pályázatra. A pályázati pénzből az önkormányzat 2003 májusában szociális étkezdét létesített Szentkatolnán. /Elterelt PHARE-pénzek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2009. június 13.
A cikkírónak, Bakk Pálnak Szentkatolnán még sikerült egykor olyan személyektől hiteles értesüléseket szereznie Bálint Gáborról, akik személyes kapcsolatban álltak a harminc nyelvet beszélő Kelet-kutató nagy tudóssal. Az így megismert tudóst mutatta be negyven évvel ezelőtt a helybeli művelődési otthonban, de az akkori viszonyok között megvalósíthatatlan álomnak tűnt a Bálint Gábornak állítandó szobor. Most ez az álomvalóra vált! Bálint Gábor születésének 165. évfordulóját az iskola, illetve a mellette működő egyesület, valamint Szentkatolna önkormányzata szoborállítással ünnepli. Június 13-án avatják fel a Vetró András szobrászművész alkotta Bálint Gábor-mellszobrot. Bálint Gábor nyelvzseni és nyelvtudós 1844. március 13-án Szentkatolnán született, elemi iskolai tanulmányait is itt kezdte. A magyar nyelv gyökereit, a magyar nyelvrokonságot kutatta. Útjai során, illetve két expedíció tagjaként bejárta mondhatni egész Ázsiát. Ezek eredményességéről számos nyelvészeti műve tanúskodik, amelyekkel a magyar nyelv eredetét és rokoni kapcsolatait szándékozott bizonyítani. Két évtizeden keresztül a kolozsvári tudományegyetemen tanított. A pesti tudós körök, Bálint Gábor munkásságának tudományos eredményeit nem ismerték el, irigységből még a tudományos életből is igyekeztek kizárni őt. Valóságos vesszőfutásra kényszerítették az igazáért határozottan kiállni kész Bálintot. Napjainkban számos ismert magyar és külföldi Kelet-kutató tudós küzd Bálint Gábor tudományos érdemeinek a legmagasabb szinten történő elismertetéséért. Bálint Gábor 1913. május 26-án Temesváron hunyt el, Kézdivásárhelyen temették el, sírját a református temetőben gránitobeliszk jelzi. /Bakk Pál: Megvalósult álom: Bálint-szobor Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
